Kedves Olvasók! Vagytok még egyáltalán? Félreértés ne essék, magamon kívül senkire sem akarok szemrehányást tenni. Ez amolyan költői kérdés, ám ha mégis kapok rá választ, én leszek a legboldogabb.

Számítottam rá, hogy az érettségi időszak felemészti minden energiámat és lekorlátozza a figyelmemet, de vannak olyan részei is ennek az egésznek, amelyekre egyáltalán nem számítottam. De haladjunk csak szépen sorjában.

Emlékeztek még a júliusi teendő listámra? Nos, igen szépen hangzott. Nem mondom, hogy nem sikerült, hiszen eddigi eredményeimet tekintve igen büszke vagyok magamra. 

Az IELTS vizsgára való felkészülés ment leginkább terveim szerint. Számtalan angol nyelvű cikket olvastam (ez egy tipp, ha gyorsan akarod bővteni a szókincsed, olvass olyan könyveket/cikkeket, amelyek témájukat tekintve érdekelnek, így sokkal könnyebben megragadnak a kifejezések, és ugyanez igaz a videókra is). Sosem gondoltam volna, de számomra a National Geographic online magazinja volt a legérdekesebb. Ha még több hasznos tippel szeretnétek gazdagítani a repertoárotokat, ajánlom figyelmetekbe az IELTS Advantage weboldalát.

A vizsgára januárban került sor, ez volt az első mérföldkő a külföldi projektben. Éppen ezért izgultunk annyira a barátaimmal (többen is reménykedünk, hogy tanulmányainkat a határon túl folytathatjuk), de mindannyiunknak sikerült túllépni az alapkövetelményt (ami intézményenként és szakonként is változó, de általában Overall  6 vagy 6.5-t szoktak kérni).

Ezután elérkezett a január 15., ami a jelentkezés leadásának a határideje. Erre a napra már készen volt a tanári ajánlólevél,  personal statement (erről szívesen írok egy külön posztot), minden fontos adatot bevittem a UCAS jelentkezési oldalán, a különböző egyetemi szakok és azok sorrendje is be volt állítva. Miután ezeket kipipáltam, volt még pár hetem a portfoliok beküldésére (mindegyik egyetem külön portfoliot kér, más és más formátumban, más és más tartalommal), amiknek egyedül fogtam neki. Ezeket is leadtam időben, nagy elégedettséggel, ezután pedig elérkezett az egész procedúra legnehezebb része: a várakozás.

Igen türelmet próbáló időszak volt ez mindenki számára. Aztán egyszer csak elkezdtek érkezni az offerek és a rejectionok, legalábbis majdnem mindenkinek. Rajtam kívül mindegyik osztálytársamnak megérkezett már az összes válasza április közepére május 3. a határidő). Abban maradtunk, hogy a művészeti szakoknak hosszabb időt vesz igénybe az elbírálás (a portfolio miatt, ami más szakoknál nem követelmény). Aztán megérkezett az egyik rejection. Ezután egy kis idő elteltével kaptam egy másikat. Végül az összes egyetem elutasított, arra hivatkozva, hogy nem tetszett nekik a portfoliom. A personal statementemmel semmi baj, a jegyeim jók, a tanári ajánlólevél megfelelt, de a portfolion elcsúsztam. Azóta is bánom, hogy nem egyeztettem egy vagy több hozzáértővel az összeállítást, de most már mindegy. 

Fáradt voltam és szomorú. Az a rengeteg energia amit belefektettem, úgy éreztem, semmivé foszlott abban a pillanatban. Eluralkodott rajtam a motiválatlanság, szinte teljesen lemondtam a skóciai tanulásról.

Így vágtam neki az érettséginek is. Ez hirtelen szarul hangzik, de higgyétek el nekem, ennél jobban ez nem is alakulhatott volna. Én hiszek abban, hogy a dolgok nem véletlen történnek úgy, ahogy történnek, még akkor is, ha az elején nem is olyan könnyű bízni ebben. Tét nélkül mentem oda, a kezdeti félelem is hamar elmúlt, így a koncentráció is sokkal zavartalanabbul működött. Igaz, elutasított minden egyetem, de eddig egyik írásbelim sincs 80% alatt. Szóval, azért örülök.

Nem lenne azonban ennyire felhötlen a boldogságom, ha nem reménykednék az előttem álló clearingben. Ha még nem hallottatok róla, ez a procedúra júliustól indul, amikor az elutasított diákoknak lehetősége van a megmaradt helyekre pályázni. Akár teljesen új szakot is lehet választani - így még van esélyem bekerülni, feltéve, hogy találok egy olyan szakot, ami érdekes számomra. Na meg persze fel is kell venniük.

Ez most tehát a helyzet, mindig csak várunk és várunk; eredményekre, ponthatárokra, megmaradt helyekre, hogy előrébb léphessünk az elképzeléseinkben. De mint tudjuk, minden úgy alakul majd, ahogy annak lennie kell.

Ha valamelyik pont nem elég részletes számotokra, és érdekelne titeket egy mélyebb leírás, akkor ne habozzatok kommentelni és kérdezni, akár egy hosszabb posztot is írhatok egyes témákról, ha van rá igény.

Annak, aki ezt most elolvasta, nagyon köszönöm, hogy itt vagy és kitartottál mellettem!